2026-05-22
Három év alatt három mérföldkő. Feljutás az NB I/B-ből, stabil élvonalbeli szereplés, majd nemzetközi kupaindulás és Európa-liga menetelés. Lépésről lépésre jutott új szintekre a MOL Esztergom, Hajtai Vanessza végig részese volt az építkezésnek– pedig érkezésekor még egészen más tervekről volt szó.
Amikor megérkezett Esztergomba, még egészen más tervekről volt szó. Egy nyugodtabb időszakra számított, egy olyan évre, ahol még nem feltétlenül az élvonal és a nemzetközi szereplés a téma. Aztán minden nagyon gyorsan megváltozott.
„Amikor érkeztem még NB II-re készült a csapat, szóval tervbe se volt nemzetközi porond. Én Karvalics Tamás vezetőedzővel beszéltem először, és utána egy hónappal derült ki, hogy Elek Gábor és a Zizi is itt lesz. Igazából egy nyugisabb évre számítottam, aztán mondták, hogy még az is lehet, hogy NB I/B lesz. Mondom: “Úúú, de jó!” akkor az még mindig nyugisnak számíthat egy pályafutásban, hiszen korábban éveken keresztül kézilabdáztam az első osztályaban.” - emlékezett vissza Hajtai Vanessza.
Vanesszát ugyanakkor mindig is az motiválta, hogy a nehéznek tűnő célokat keresi. Már fiatalon eldöntötte, hogy kézilabdázó lesz, még akkor is, ha sokan ez először csak egy álomnak tűnt.
„Szeretek az ilyen elérhetetlennek tűnő dolgokért megküzdeni. Így szép az egész, hogyha eléred azt, amiről mások azt hiszik, hogy nem lennél rá képes. És amikor mégis meg tudod csinálni, az magadnak a legfontosabb bizonyítás.” - mondta Vanessza.
A kézilabdával való kapcsolata gyerekkorban kezdődött, egy egészen meghatározó élménnyel. Korábban akrobatikus rock and rollozott, de gyorsan rájött, hogy nem ott találja meg önmagát.
„Mondtam anyukámnak, hogy csináljon belőlem valakit, mert én ezt a táncot annyira nem szeretném csinálni. Nem igazán volt jó ritmusérzékem.” - idézte fel gyerekkori emlékeit.
A fordulópontot egy válogatott mérkőzés hozta meg a füredi szabadidőközpontban. Bekísérő gyerekként testközelből láthatta a játékosokat és a hangulatot, ez pedig mindent eldöntött.
„Amikor hazaértem a meccsről, mondtam anyának, hogy én NB I-es kézilabdázó szeretnék lenni, nagyon megfogott a közeg a játékosok közötti kapcsolat és a szurkolók.” - tette hozzá.
A család ezután minden követ megmozgatott azért, hogy elindulhasson ezen az úton. A győri utánpótlás felé vezető kapcsolat végül meghatározó lépés lett számára.
Az esztergomi évek alatt azonban nemcsak játékosként vált meghatározó szereplővé. Az öltözőben is fontos karakter lett, aki a jókedvet és a közösségi energiát is magával hozta. A feljutás évére visszagondolva egyáltalán nem érezte könnyűnek azt a szezont.
„Izzadós volt. Nagyon sokat számított, hogy ott voltak a rutinosabb játékosok, mint Ábrahám Szilvi, Valovics Nóri vagy Szucsánszki Zita. Az idősebb játékosok és a fiatalok nagyon jól kiegészítették egymást.” - emlékezett vissza Vanessza.
A csapat identitásának egyik alapja az lett, hogy senkit nem kezeltek félvállról, függetlenül attól, hogy éppen az első vagy az utolsó helyezett ellen léptek pályára.
„A Gábor mindig úgy készített fel minket, hogy minden ellenfelet tiszteljünk meg. Nem az volt, hogy majd könnyű lesz, hanem mindig az ellenfél erősségeit kerestük. Az NB I/B-ben is mindenkit komolyan vettünk, és maximálisan odatettük magunkat.” - egészítette ki Vanessza.
A klub fejlődésével párhuzamosan a szurkolótábor is egyre erősebbé vált. Vanessza szerint az esztergomi közönség valódi pluszt ad a csapatnak, olyat, amit játékosként is érezni lehet a pályán.
„Ők tényleg a plusz egy ember. Az, hogy végigkísérik a csapatot, az nagyon sokat jelent. Kisvárdára is rengetegen elutaztak, pedig az azért nincs közel Esztergomhoz. Játékosként nagyon jó érzés, hogy nem csak a hozzátartozóid ülnek a lelátón, hanem olyan emberek is, akik az idejüket és az energiájukat áldozzák erre az egészre.” - mesélte mosolyogva.
A nemzetközi szereplés újabb szintet jelentett a klub életében. Az Európa-liga menetelés során a csapat megmutatta, hogy nemcsak magyar szinten lehet versenyképes. Vanessza szerint ugyanakkor éppen az jelentette az egyik legnagyobb előnyt, hogy külföldön sokáig nem vették igazán komolyan az Esztergomot.
„Szerintem az is az erősségünk volt, hogy minket talán nem annyira vettek komolyan. Kezdődött az egész a Zvezda ellen, majd végig a csoportkör folyamán. „Amikor megkaptuk az Óvárt, akkor a fiatalabb játékosokon is azt láttam, hogy érezték: tényleg csak egy lépcsőfok választ el minket attól, amit kitűztünk célként.“ - mondta.
A mostani szezon végével ugyanakkor egy fontos fejezet lezárul Hajtai Vanessza számára. Habár a csapatból távozik és nem lesz része a 2026/2027 keretnek, de Esztergomtól nem szakad el.
„Esztergomban maradok, az U12-t viszem tovább, szóval nem szakadok el az esztergomi élettől. A kézilabda most háttérbe szorul, mert a családalapítás felé megy a fókusz.” - tette hozzá Vanessza.
Az utánpótlásban továbbra is fontos szerepet vállal majd, és az edzősködésben is megtalálta önmagát.
„Szerencsére folyamatosan vannak új kézilabdás kislányok, akik csatlakoznak hozzánk akár Dorogról, akár a környező településekről. Az edzősködést nagyon élvezem.” - mesélte.
.jpg)
Vani úgyérzi, egy ajtót mindig nyitva kell hagyni.
„Nem zárom ki, hogy újra kézilabdázzak majd, most viszont teljes fókusz a családon van. ” - zárta gondolatait Hajtai Vanessza.
