2026-03-08
⚡ VÁLOGATOTT HANGULATBAN ⚡
__
Négy játékosunk osztotta meg gondolatait a célokról, fejlődésről, közösségről, és fejeltehetetlen pillanatokról.
__
Mit gondolsz, miben fejlődtél a legtöbbet, mióta a válogatott tagja vagy? Mit üzennél annak a kislánynak, aki most arról álmodik, hogy egyszer válogatott kézilabdázó lesz?
Kovács Anett: Úgy érzem mióta a válogatott keret tagja vagyok, megtanultam milyen felelősséget vállalni a pályán, nyomás alatt dönteni. A válogatott környezet rengeteget ad, a tempó, a mentalitás és az elvárások mind arra ösztönöznek, hogy napról napra jobb legyek.
Annak a kislánynak, aki most arról álmodik, hogy egyszer válogatott kézilabdázó lesz, azt üzenném, hogy higgyen magában, dolgozzon keményen, és soha ne adja fel. Lesznek nehéz időszakok, kudarcok és akadályok, de ezek mind a fejlődés részei. Ha igazán szereted azt, amit csinálsz, és kitartóan dolgozol érte, akkor ezek mind kifizetődnek.
__
Van olyan pillanat a válogatottban, amelyet soha nem felejtesz el? Mi történt akkor, és miért maradt ennyire emlékezetes számodra?
Bukovszky Anna: Nehéz kiemelni egy pillanatot, mindig nagy öröm és megtiszteltetés itt lenni. Ha mégis választani kéne, az első meccset, amikor pályára is léptem biztos, hogy soha nem felejtem el. Nagyon jó érzés minden alkalommal, mikor címeres mezben játszhatunk.
__
Milyen célokkal érkeztél erre az összetartásra, és mit szeretnél elsősorban kihozni ebből az időszakból?
Szmolek Apollónia: Nagyon hálás vagyok, hogy újra itt lehetek a lányokkal. Mindig hatalmas megtiszteltetés a válogatottban szerepelni. A célom természetesen az, hogy kihozzam magamból a maximumot, de talán a legfontosabb, hogy minden edzést kihasználjak, hogy a lehető legjobban összeszokjak a lányokkal. Igyekszem figyelni és tanulni tőlük.
__
Mi az, amit szerinted csak a válogatott közössége tud adni? Mennyiben segíti a munkát, hogy több klubtársaddal együtt vagy itt az összetartáson?
Faragó Lea: A válogatott mez viselése mindig különleges érzés, amit az ember sokszor elképzel, de csak akkor érez át igazán, amikor felveheti. Ilyenkor mindenki félreteszi a klubszíneket, és együtt küzdünk a címeres mezért. Az, hogy több klubtársammal együtt vagyok itt az összetartáson, mindig megkönnyíti a dolgunkat, hiszen mi minden nap együtt dolgozunk, ismerjük egymás mozdulatait, és ez nagy segítség ilyenkor.
#EKC #esztergomhandball #molesztergom
